Számtalan faja ismeretes, melyek részint terjesztés, részint más pintyfélékkel (tengelice, gimpli, kenderike, zöldike, más pintyek stb.) való keresztezés útján jöttek létre; a megszelidítettől különbözik a hollandi és a német rassz, amelyek ismét szinre és éneklés módjára nézve térnek el egymástól. Leghiresebb német énekes a harzi K., a hollandi faj közül pedig a párisi, lord-major, brabanti, brüsszeli, trombitás K. stb. Szinre nézve megkülönböztetnek: aranysárga, fehér, izabella szinü, szürkészöld, narancssárga, tarka, szürkén zöld, barnán és feketén foltos, habolt, u. n. zöld, fekete, barna, szürke, izabella szinü fecske kanárit stb. és végül található még köztük albinos és pettyes. Angolországban különös szinváltozatokat tenyésztenek, melyeket lizárd-nak, ha zöld, gyíkszinü mustrázatu, csillámlónak, fehérbarnának stb. neveznek. Hasonlóan nevelnek ott cayenni bors etetése álal rókavörös szinüeket is. A harzi K.-k közt megkülönböztetnek fülemüle, basszus, mély, kereplő, csengő stb. hangon éneklőket. A harzi K., a közönséges német rassztól külsőre nézve nem igen különbözik, csak pompás éneke árulja el mivoltát és eredetét. A hollandi fajta ellenben nagyobb, karcsubb, különösen hajlott háttal és bodorított vagy kunkorodott tollu szárnyakkal és mellel, mely utóbbiakat még jabot-nak v. épaulette-nek is hivják. Tápláléka a fajták szerint változik. Igy a hollandit legjobb etetni u. n. kanárimag, kender- éss répamag keverékével, továbbá gyenge zöld növényi részekkel (saláta, tikszem, szakálynak), és időnkint gyümölccsel, cukorral és már édességekkel, mig ellenben a harzi legjobban tartható u. n. madártojás étellel (főtt tojás és régi búzakenyér finom vagdalék), madárbiscuittal vagy nyári répamaggal. Jó ápolás mellett 20 évig is elél. Költésre egész 4 éves korukig használhatók. Egy éneklőnek legjobb 36 hosszu, 21 magas és 17 cm. széles kalitka. Háromszor akkora kalitkába tartható 1 him és 3 nöstény. Nagyban való tenyésztésnél 200-200-at tartanak egy-egy helyiségben, még pedig ugy, hogy minden himre 4-5 nőstényt számítanak. E célra leginkább egyablakos szobákat használnak, ahol azután a fakosár-, virágcserép stb.-ből álló fészkeket a falra egymástól 30 cm. távolságban erősítik. A költés már febr. közepén megkezdhető, amely épp ugy történik, mint a vad állapotban levőknél. A költés ideje alatt legjobb keményre főtt tojásvagdalékkal, lenmaggal kevert s nyári répamaggal stb. etetni.

A K. egyike a legkellemesebben éneklő madaraknak. Különféle énekre és dallamra fiatal korában tanítható legjobban be. Egy-egy kitanult énekesnek az értéke különböző, 5-40-60, sőt 100 frt is lehet egynek az ára. A harzi K.-kat 18-25 Celsius meleg helyiségben tenyésztik, azért azok nagyon kényesek, de azért jól bepakkolva télen 4-5 napi távolságra is elszállíthatók. A K.-t a léghuzamtól, hirtelen hőmérsékletváltozástól, főleg pedig a mindenféle ételtől óvni kell, mert hamar elpusztulhatnak. Azonkivül tisztán tartandók. Betegségeik közül említendők: rekedtség, torok- és tüdőlob, epilepszia, nyavalyatörés, székrekedés, végbélgyulladás, hasmenés, különböző megsebesülés, kiütések, fekélyek stb. A K.-terjesztést nagyban űzik a Harz-hegységben, különösen Andreasbergben, Hannovera-, Türingiában, Fekete-erdőben, Nürnberg-, Berlin-, Lipcsében, Belgium- és Svájcban. Kevésbbé Tirolban. Németországban évenkint átlag 2 millió darabot tenyésztenek, ahonnan É.-Amerikába, K.-Indiába stb. helyre többet mint 1 millió darabot visznek ki.